Roberta (31) szerint a kormány taktikai hibák sorával támasztja alá, hogy a 2013-as költségvetés fenntarthatóságát illető aggályok messze nem alaptalanok. “Összességében közel 1000 milliárd forintnyi bevételi tétel körül van részleges vagy teljes bizonytalanság, ennek a valamivel több, mint negyede már biztosan bekövetkező tétel. A kormány képviselői ezekre a kihívásokra rendszeresen szakszerűtlen, de határozottnak tűnő válaszokat adnak, erősen demonstrálják, hogy urai a helyzetnek. Ez a kommunikáció egy darabig működhet, mégis sorban következnek be olyan kockázati események, amelyek hatását már nehéz határozott mondatokkal ellensúlyozni. Ilyen az e-útdíjbevétel kiesése, a minimálbér-emelésnél vállalt költségvetési támogatás, a felsőoktatásban kármentésként vállalt állami ösztöndíjtételek, a pénztárgépek online rendszerbe kapcsolásának elmaradásából származó potenciális veszteség. Arról nem is beszélve, hogy a telekomadó-per bármikor közel 200 milliárd forintos egyszeri kiadási tételként jelentkezhet.” - vázolta előadásában. Mint ismert, az e-útdíj technikai infrastruktúrájának kiépítését célzó tender megbukott, a miniszterelnök mai nyilatkozatában pedig ‘saját hatáskörben’ történő fejlesztésről beszélt. Jó kérdés, hogy ha erre képes az államigazgatás saját maga is, akkor mi motiválta a tender kiírását, továbbá az is, miként teremthető meg a saját hatáskörű fejlesztésben felhasznált források nyilvános transzparenciája.

Roberta (31) szerint a kormány taktikai hibák sorával támasztja alá, hogy a 2013-as költségvetés fenntarthatóságát illető aggályok messze nem alaptalanok. “Összességében közel 1000 milliárd forintnyi bevételi tétel körül van részleges vagy teljes bizonytalanság, ennek a valamivel több, mint negyede már biztosan bekövetkező tétel. A kormány képviselői ezekre a kihívásokra rendszeresen szakszerűtlen, de határozottnak tűnő válaszokat adnak, erősen demonstrálják, hogy urai a helyzetnek. Ez a kommunikáció egy darabig működhet, mégis sorban következnek be olyan kockázati események, amelyek hatását már nehéz határozott mondatokkal ellensúlyozni. Ilyen az e-útdíjbevétel kiesése, a minimálbér-emelésnél vállalt költségvetési támogatás, a felsőoktatásban kármentésként vállalt állami ösztöndíjtételek, a pénztárgépek online rendszerbe kapcsolásának elmaradásából származó potenciális veszteség. Arról nem is beszélve, hogy a telekomadó-per bármikor közel 200 milliárd forintos egyszeri kiadási tételként jelentkezhet.” - vázolta előadásában. Mint ismert, az e-útdíj technikai infrastruktúrájának kiépítését célzó tender megbukott, a miniszterelnök mai nyilatkozatában pedig ‘saját hatáskörben’ történő fejlesztésről beszélt. Jó kérdés, hogy ha erre képes az államigazgatás saját maga is, akkor mi motiválta a tender kiírását, továbbá az is, miként teremthető meg a saját hatáskörű fejlesztésben felhasznált források nyilvános transzparenciája.

"Az, hogy Magyarország lemarad-e régiójához képest nem kérdés, az már eldőlt. Az igazi kockázat a fejlődés teljes megrekedése" - mondta el kérdésünkre Evelin (26). Előadásában több egyértelmű jelet említett, ami a teljes lefagyás lehetőségére utal. Azon túl, hogy 2012-ben recesszióban volt a magyar gazdaság és ‘13-ban sem lesz jelentős változás, csökkennek a reálbérek, csökken a fogyasztás, miközben a nominális lakossági költések durván növekednek. Fontos beruházások maradnak el, amik már középtávon ellátási zavarokat okozhatnak az energia- és közműszolgáltatásokban, hasonlóan nem történik semmi a legnagyobb állami rendszerek struktúrájával, pusztán restriktív és expanzív szakaszok követik egymást. A kivándorlás pedig az elmúlt 50 évben nem volt ilyen nagy arányú, azaz növekszik a kilátástalanság élménye. Az államhoz való viszony is torz: a polgárok egyszerre látják gondoskodónak és ellenségesnek az államot. "Ha ez bekövetkezik, az nem sokkszerűen történik majd. Magyarország nem összeomlani vagy eltűnni fog, hanem egyszerűen így marad. Megmerevednek viszonyai, nem születnek új ötletek, új termékek, berendezkedik egy nagyon alacsony minőségű, a túléléshez közeli életszínvonalra és termelésre." - fejtette ki az elemző.

"Az, hogy Magyarország lemarad-e régiójához képest nem kérdés, az már eldőlt. Az igazi kockázat a fejlődés teljes megrekedése" - mondta el kérdésünkre Evelin (26). Előadásában több egyértelmű jelet említett, ami a teljes lefagyás lehetőségére utal. Azon túl, hogy 2012-ben recesszióban volt a magyar gazdaság és ‘13-ban sem lesz jelentős változás, csökkennek a reálbérek, csökken a fogyasztás, miközben a nominális lakossági költések durván növekednek. Fontos beruházások maradnak el, amik már középtávon ellátási zavarokat okozhatnak az energia- és közműszolgáltatásokban, hasonlóan nem történik semmi a legnagyobb állami rendszerek struktúrájával, pusztán restriktív és expanzív szakaszok követik egymást. A kivándorlás pedig az elmúlt 50 évben nem volt ilyen nagy arányú, azaz növekszik a kilátástalanság élménye. Az államhoz való viszony is torz: a polgárok egyszerre látják gondoskodónak és ellenségesnek az államot. "Ha ez bekövetkezik, az nem sokkszerűen történik majd. Magyarország nem összeomlani vagy eltűnni fog, hanem egyszerűen így marad. Megmerevednek viszonyai, nem születnek új ötletek, új termékek, berendezkedik egy nagyon alacsony minőségű, a túléléshez közeli életszínvonalra és termelésre." - fejtette ki az elemző.

Adél (28) a 2007-2013-as európai uniós költségvetési ciklus hazai fejlesztési programjának méltó lezárásaként tekint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség körül kialakult hatásköri beavatkozásra. Bukdácsoló folyamatról és zavaros végkifejletről beszélt előadását követően. “Az ‘uniós fejlesztési pénz’ kifejetés bizarr mantrává kövült az elmúlt hét évben. A mindenkori kormányok és önkormányzati vezetők az éppen következő választási győzelmet várták tőle, miközben nem értették meg, hogyan lehetne valódi teret adni a piacon egyébként jelen lévő ötleteknek és kezdeményezéseknek. Rendre újabb nagy tervek, álmok követték egymást, de a megvalósítás rendre elmaradt, ami ma pontosan látszik a lehívott források alacsony mértékében. Az időszakot most az NFÜ szétverése és a fejlesztési források körüli nyílt hadakozás zárja. Jellemző, hogy egy szó sem esik országstratégiáról, jövőről, kizárólag személyekről és politikához kötődő érdekkörökről, akik a kassza egy részét megszerezhetik. Belföldi használatra lehet erről az egészről nagyon meggyőző sajtótájékoztatókat tartani, de messziről ez pontosan annak néz ki, ami: szomorú kelet-európai történet egy újabb elszalasztott komoly esélyről.” - zárta gondolatait.

Adél (28) a 2007-2013-as európai uniós költségvetési ciklus hazai fejlesztési programjának méltó lezárásaként tekint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség körül kialakult hatásköri beavatkozásra. Bukdácsoló folyamatról és zavaros végkifejletről beszélt előadását követően. “Az ‘uniós fejlesztési pénz’ kifejetés bizarr mantrává kövült az elmúlt hét évben. A mindenkori kormányok és önkormányzati vezetők az éppen következő választási győzelmet várták tőle, miközben nem értették meg, hogyan lehetne valódi teret adni a piacon egyébként jelen lévő ötleteknek és kezdeményezéseknek. Rendre újabb nagy tervek, álmok követték egymást, de a megvalósítás rendre elmaradt, ami ma pontosan látszik a lehívott források alacsony mértékében. Az időszakot most az NFÜ szétverése és a fejlesztési források körüli nyílt hadakozás zárja. Jellemző, hogy egy szó sem esik országstratégiáról, jövőről, kizárólag személyekről és politikához kötődő érdekkörökről, akik a kassza egy részét megszerezhetik. Belföldi használatra lehet erről az egészről nagyon meggyőző sajtótájékoztatókat tartani, de messziről ez pontosan annak néz ki, ami: szomorú kelet-európai történet egy újabb elszalasztott komoly esélyről.” - zárta gondolatait.

"Ez a valahol a kétségbeesésről szól" - vezette fel Berta (25). Elemzőnket a Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár által a mai kormányülés szünetében tett bejelentésről kérdeztük. Az államtitkár ismertette, a kormány átlagosan 35%-os visszamenőleges forrásadót javasol kivetni az ‘adóelkerülési céllal külföldre kivitt pénzekre’. A tájékoztatón elsősorban Svájc és Ciprus szerepét emelték ki. "A fejlett országok többsége foglalkozik a tőkerepatriálás kérdésével. Ez a gazdasági válság utáni években természetszerű, a kormányok pénzhiányban vannak, az ellátórendszerek szinten tartásának költségei nőnek, a társadalmak öregszenek, a termelékenység csökken. Ilyenkor a politikusok persze mélyen elhallgatják, hogyan profitált országuk a szabad tőkeáramlásnak következében. A mai bejelentésben több volt a választóknak szóló üzenet, mint a valódi döntés. Nem kizárható, hogy egy néhány hét, vagy akár nap alatt összerakott ötletet látunk, amely alkalmas lehet az ellenség felmutatására, segíti a kormányzati kommunikációt, azonban nem alkalmas a valóban adózás elől elmenekített összegek láthatóvá tételére. Ugyanakkor valószínű, hogy a kormánnyal szembeni bizalmatlanságot az ötlet is és annak prezentálása is tovább növeli, különösen a visszamenőleges hatály ismételt alkalmazása." - tette hozzá. 

"Ez a valahol a kétségbeesésről szól" - vezette fel Berta (25). Elemzőnket a Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár által a mai kormányülés szünetében tett bejelentésről kérdeztük. Az államtitkár ismertette, a kormány átlagosan 35%-os visszamenőleges forrásadót javasol kivetni az ‘adóelkerülési céllal külföldre kivitt pénzekre’. A tájékoztatón elsősorban Svájc és Ciprus szerepét emelték ki. "A fejlett országok többsége foglalkozik a tőkerepatriálás kérdésével. Ez a gazdasági válság utáni években természetszerű, a kormányok pénzhiányban vannak, az ellátórendszerek szinten tartásának költségei nőnek, a társadalmak öregszenek, a termelékenység csökken. Ilyenkor a politikusok persze mélyen elhallgatják, hogyan profitált országuk a szabad tőkeáramlásnak következében. A mai bejelentésben több volt a választóknak szóló üzenet, mint a valódi döntés. Nem kizárható, hogy egy néhány hét, vagy akár nap alatt összerakott ötletet látunk, amely alkalmas lehet az ellenség felmutatására, segíti a kormányzati kommunikációt, azonban nem alkalmas a valóban adózás elől elmenekített összegek láthatóvá tételére. Ugyanakkor valószínű, hogy a kormánnyal szembeni bizalmatlanságot az ötlet is és annak prezentálása is tovább növeli, különösen a visszamenőleges hatály ismételt alkalmazása." - tette hozzá. 

Pálma (27) inkonzisztensnek és kapkodónak látja a magyar kormány költségvetési kommunikációját. Meglátása szerint a kabinet különböző szintjei annak ellenére bocsátanak ki sokféle, olykor ellentmondó véleményt és utalást, hogy a mostani kormányzati struktúra kifejezetten centralizált jellegű. “A magyar belpolitika napi pergőtüze rendkívüli mértékben megnehezíti a plauzibilis pénzügyi kommunikációt. A kormány évek óta próbál egyszerre több nyelven fogalmazni. Jól érzékelhetően elhiszik, hogy lehetséges különféle diszjunktnak tűnő szavazói célcsoportokat eltérő minőségű és mélységű állításokkal elválasztva elérni. Ez azonban legfeljebb tervezőasztalon működik, az olykor ellentmondó kijelentések többsége interpretátorokon keresztül valójában mindenkihez eljut. Ilyen környezetben a tartós kiszámíthatóság lett volna a megoldás, azonban ez a hajó elment. A következő hónapok a bizonytalanság túléléséről fognak szólni mind a kabinet, mind az ország számára.” - ismertette prognózisát szakértőnk.

Pálma (27) inkonzisztensnek és kapkodónak látja a magyar kormány költségvetési kommunikációját. Meglátása szerint a kabinet különböző szintjei annak ellenére bocsátanak ki sokféle, olykor ellentmondó véleményt és utalást, hogy a mostani kormányzati struktúra kifejezetten centralizált jellegű. “A magyar belpolitika napi pergőtüze rendkívüli mértékben megnehezíti a plauzibilis pénzügyi kommunikációt. A kormány évek óta próbál egyszerre több nyelven fogalmazni. Jól érzékelhetően elhiszik, hogy lehetséges különféle diszjunktnak tűnő szavazói célcsoportokat eltérő minőségű és mélységű állításokkal elválasztva elérni. Ez azonban legfeljebb tervezőasztalon működik, az olykor ellentmondó kijelentések többsége interpretátorokon keresztül valójában mindenkihez eljut. Ilyen környezetben a tartós kiszámíthatóság lett volna a megoldás, azonban ez a hajó elment. A következő hónapok a bizonytalanság túléléséről fognak szólni mind a kabinet, mind az ország számára.” - ismertette prognózisát szakértőnk.

Szandra (24) már alig várja, hogy kiderüljön, ki lesz a Magyar Nemzeti Bank új elnöke. “Minden pénzügyi választás pszichológia, üzenet a mai viszonyok között. A Fidesz esetében az előző kormányzás idején már láttuk, hogy nem okoz problémát egy pénzügyminiszter jegybankelnökké kinevezése. Most viszont nagyon más a ráfutás, mint 12 éve. Az elmúlt két és félév közös gazdaság- és pénzügypolitikája akárhogy szépítjük, elszigetelte az országot, miközben a kormány egységesen kiállt e működés mellett. Tény, hogy a non-konvencionális megoldások időszakát éljük, ugyanakkor attól, hogy valami a megszokottól radikálisan eltér, még önmagában nem eleve jó vagy rossz, működő vagy ostobaság. Erről inkább a hosszabb távú megítélés tanúskodik, ami egyelőre erősen korlátozottan igazolta vissza a mai pénzügyi vezetést. Matolcsy György lehetséges kinevezése ezért sokkal erősebb üzenet lehet, mint ahogy az előre kiszámítható, szélsőséges esetben akár egy későbbi meghátrálást is kiválthat az eredeti döntésből” - mondta el kérdésünkre.

Szandra (24) már alig várja, hogy kiderüljön, ki lesz a Magyar Nemzeti Bank új elnöke. “Minden pénzügyi választás pszichológia, üzenet a mai viszonyok között. A Fidesz esetében az előző kormányzás idején már láttuk, hogy nem okoz problémát egy pénzügyminiszter jegybankelnökké kinevezése. Most viszont nagyon más a ráfutás, mint 12 éve. Az elmúlt két és félév közös gazdaság- és pénzügypolitikája akárhogy szépítjük, elszigetelte az országot, miközben a kormány egységesen kiállt e működés mellett. Tény, hogy a non-konvencionális megoldások időszakát éljük, ugyanakkor attól, hogy valami a megszokottól radikálisan eltér, még önmagában nem eleve jó vagy rossz, működő vagy ostobaság. Erről inkább a hosszabb távú megítélés tanúskodik, ami egyelőre erősen korlátozottan igazolta vissza a mai pénzügyi vezetést. Matolcsy György lehetséges kinevezése ezért sokkal erősebb üzenet lehet, mint ahogy az előre kiszámítható, szélsőséges esetben akár egy későbbi meghátrálást is kiválthat az eredeti döntésből” - mondta el kérdésünkre.

Anikó (23) megerősítettnek látja a korábbiakban már felmerült MNB inflációs jelentés kiemelt szerepét. Az alapkamatot ugyan változatlanul tartotta a Monetáris Tanács, de a döntésről szóló közlemény egyértelművé teszi az inflációs növekedését, valamint megerősíti az MNB elkötelezettségét annak kezelésében. A publikált közlemény alapján egyértelmű, hogy a jegybank sem tartja megalapozottnak a 2013. évi költségvetési tervezetet, egyetértve az Állami Számvevőszékkel kockázatot lát a felvázolt makropályában. “Úgy tűnik, a költségvetési tervezés előrehozása taktikai szempontból eredményes volt, valóban hatékonyan tudta elkerülni a kormány a figyelmet arról a tényről, hogy a jegybank-törvény ügyében teljes hátraarcot hajtott végre a nemzetközi pénzügyi közösség nyomására. Jelzések alapján az ország pénzügyi stabilitásához elengedhetetlen megállapodásról most elkezdődhetnek a tárgyalások. A felvezető alapján azonban kemény hetek jöhetnek, még akkor is, ha erre nyáron kevésbé figyel majd a sajtó.” - tette hozzá.

Anikó (23) megerősítettnek látja a korábbiakban már felmerült MNB inflációs jelentés kiemelt szerepét. Az alapkamatot ugyan változatlanul tartotta a Monetáris Tanács, de a döntésről szóló közlemény egyértelművé teszi az inflációs növekedését, valamint megerősíti az MNB elkötelezettségét annak kezelésében. A publikált közlemény alapján egyértelmű, hogy a jegybank sem tartja megalapozottnak a 2013. évi költségvetési tervezetet, egyetértve az Állami Számvevőszékkel kockázatot lát a felvázolt makropályában. “Úgy tűnik, a költségvetési tervezés előrehozása taktikai szempontból eredményes volt, valóban hatékonyan tudta elkerülni a kormány a figyelmet arról a tényről, hogy a jegybank-törvény ügyében teljes hátraarcot hajtott végre a nemzetközi pénzügyi közösség nyomására. Jelzések alapján az ország pénzügyi stabilitásához elengedhetetlen megállapodásról most elkezdődhetnek a tárgyalások. A felvezető alapján azonban kemény hetek jöhetnek, még akkor is, ha erre nyáron kevésbé figyel majd a sajtó.” - tette hozzá.

Most megpróbáljuk a minden nap 14:30-kort. Hátha azt lehet bírni még így a tengerparton is. Maradj behangolva.

Most megpróbáljuk a minden nap 14:30-kort. Hátha azt lehet bírni még így a tengerparton is. Maradj behangolva.

Marcsi (29) a valós állapotra utaló tünetnek tartja az Állami Számvevőszék és a Nemzetgazdasági Minisztérium vitáját. Ahogy az közismert, az ÁSZ véleménye a 2013-as költségvetési javaslatra jelentős kockázatokat jelzett előre, amire az NGM sértett hangú közleményben válaszolt, majd megint az ÁSZ következett. A közlemények egyaránt a kiadó intézmények igazát hivatottak bizonyítani, bár az ÁSZ véleményét a Költségvetési Tanács (KT) korábbi állásfoglalása is megerősíti (az ÁSZ elnöke, Domokos László, korábbi fideszes országgyűlési képviselő a KT-nek is tagja - a szerk.). “Ez a csörte egyértelműen demonstrálja, milyen valódi nyomás alatt működik a költségvetési tervezés. Ténykérdés, hogy az adótörvények egy része hiányzik, a mintegy 280 milliárdos bevétellel kalkuláló tranzakciós illetékről napi vita zajlik, a legkülönfélébb modellek készültek. Az igazság az, hogy a tranzakciós illeték hatását lehetetlen mérlegelni, így mindenki feszült. Az ÁSZ-nak igaza van, ma megalapozatlan a 2013-as büdzsé, a nemzetgazdasági tárca viszont tudhatja, hogy milyen jogszabálytervezeteket készülnek még benyújtani. Teljes az egymás iránti bizalmatlanság, kaotikus a helyzet. Most a piac keddre vár, az MNB Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart és prognózist is közzé tesz. Ha durva számok érkeznek, az jelentősen megrengetheti a költségvetési tervezést.” - fejtegette kérdésünkre.

Marcsi (29) a valós állapotra utaló tünetnek tartja az Állami Számvevőszék és a Nemzetgazdasági Minisztérium vitáját. Ahogy az közismert, az ÁSZ véleménye a 2013-as költségvetési javaslatra jelentős kockázatokat jelzett előre, amire az NGM sértett hangú közleményben válaszolt, majd megint az ÁSZ következett. A közlemények egyaránt a kiadó intézmények igazát hivatottak bizonyítani, bár az ÁSZ véleményét a Költségvetési Tanács (KT) korábbi állásfoglalása is megerősíti (az ÁSZ elnöke, Domokos László, korábbi fideszes országgyűlési képviselő a KT-nek is tagja - a szerk.). “Ez a csörte egyértelműen demonstrálja, milyen valódi nyomás alatt működik a költségvetési tervezés. Ténykérdés, hogy az adótörvények egy része hiányzik, a mintegy 280 milliárdos bevétellel kalkuláló tranzakciós illetékről napi vita zajlik, a legkülönfélébb modellek készültek. Az igazság az, hogy a tranzakciós illeték hatását lehetetlen mérlegelni, így mindenki feszült. Az ÁSZ-nak igaza van, ma megalapozatlan a 2013-as büdzsé, a nemzetgazdasági tárca viszont tudhatja, hogy milyen jogszabálytervezeteket készülnek még benyújtani. Teljes az egymás iránti bizalmatlanság, kaotikus a helyzet. Most a piac keddre vár, az MNB Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart és prognózist is közzé tesz. Ha durva számok érkeznek, az jelentősen megrengetheti a költségvetési tervezést.” - fejtegette kérdésünkre.

Vera (34) várhatónak és határesetnek minősítette az új görög kormány szombaton bemutatott programját. Az egy héttel ezelőtti választásokon nem volt olyan komolyanvehető párt, amelyik ne ígért volna valamilyen változtatást, kezdeményezést a korábban elfogadott 130 milliárd eurós csomag feltételrendszerében. “A kérdés döntően politikai, arról szól, hogy az új kormánynak mennyi bátorsága lesz a szembenézésre, a görögök győzködésére, valamint hogy mire lesz képes a Syriza ellenzékben. Az európai közvélemény és finanszírozók türelme ugyanis azért fogy, mert a mindenkori görög kormányok megúszásra, trükközésre játszanak a konszenzusteremtés helyett, így mindig van olyan párt, amelyik megígéri a görögöknek a lehetetlent. Ebben az a tragikus, hogy a görög nép ma ugyanolyan veszteségeket szenved el, mint a program végrehajtása esetén szenvedne el, csak így nincs értelme, mert a politikai kockázat folyamatosan újratermeli a piaci félelmeket. Ma a görög helyzetet a csődesemény európai továbbterjedésének kockázata tartja állva, de ha egyszer európai konszenzus alakul ki a görög csőd tervezett lebonyolításáról, a piaci kárvallottak részleges kompenzálásáról és a hullám megfékezéséről, akkor az új görög kormány könnyen magára maradhat az elkerülhetetlennel szemben” - tette hozzá.

Vera (34) várhatónak és határesetnek minősítette az új görög kormány szombaton bemutatott programját. Az egy héttel ezelőtti választásokon nem volt olyan komolyanvehető párt, amelyik ne ígért volna valamilyen változtatást, kezdeményezést a korábban elfogadott 130 milliárd eurós csomag feltételrendszerében. “A kérdés döntően politikai, arról szól, hogy az új kormánynak mennyi bátorsága lesz a szembenézésre, a görögök győzködésére, valamint hogy mire lesz képes a Syriza ellenzékben. Az európai közvélemény és finanszírozók türelme ugyanis azért fogy, mert a mindenkori görög kormányok megúszásra, trükközésre játszanak a konszenzusteremtés helyett, így mindig van olyan párt, amelyik megígéri a görögöknek a lehetetlent. Ebben az a tragikus, hogy a görög nép ma ugyanolyan veszteségeket szenved el, mint a program végrehajtása esetén szenvedne el, csak így nincs értelme, mert a politikai kockázat folyamatosan újratermeli a piaci félelmeket. Ma a görög helyzetet a csődesemény európai továbbterjedésének kockázata tartja állva, de ha egyszer európai konszenzus alakul ki a görög csőd tervezett lebonyolításáról, a piaci kárvallottak részleges kompenzálásáról és a hullám megfékezéséről, akkor az új görög kormány könnyen magára maradhat az elkerülhetetlennel szemben” - tette hozzá.